Barackfák között

 Álmos arcú gyerekek baktatnak a falu utcáin az iskola felé. Még gyülekeznek a jakabszállási 3585-ös számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat tagjai, amikor pontban öt órakor az iskola elé gördül a Népfront Mezőgazdasági Szakszövetkezet panoráma-autóbusza. Tizenkilenc gyerekkel elindul a busz a Dubecz-tábla felé.


A nap már magasan jár az égen. Az ingek, melegítők egy barackfa tövében hevernek. A Kunság homokja ontja magából a meleget. A ládák gyorsan telnek. Ha valaki megszomjazik a nagy melegben, érett barackkal oltja szomját. Vidám csivitelés, nevetés közben Deák Gabi és Aczél Jutka bukkan elő a fák közül. Vállukon egy-egy teli láda.
— Nagyon jó a társaság, sokat ne-vetünk. dolgozunk, s azt is tudom: nagyon sokat segítünk ezzel a munkával a szövetkezetnek. Keresni is szépen lehet. Mi, gyerekek a maximális bért 35 forintot kapunk. Nekem már hétszáz forint jött össze. Farmert szeretnék venni.
— Az az igazság, hogy nem is a pénzért dolgozunk, jó tudni, hogy számítanak a munkánkra, segítünk a szövetkezetnek.