Nehogy azt higgyétek gyerekek, hogy csak ti, és a „hétköznapi” felnőttek várják nap és nap az Országos Meteorológiai Intézet időjárásjelentését. Gondoljatok például a pilótákra, akik az ég országútjait járják. Ha nem lennének meteorológusok, ha nem találták volna fel a munkájukhoz
nélkülözhetetlen műszereket, bizony életveszélyes lenne a repülővel a fel és leszállás.
Meteorológusnak lenni nem könnyű mesterség, s hogy szerte a Földön sok ezer jól felszerelt meteorológiai állomásra, s még több kitűnően képzett szakemberre, s nem utolsósorban „felhőtlen” nemzetközi együttműködésre van szükség, ahhoz, hogy ki-ki tudja, milyen idő várható.
A Belügyminisztérium dobogókői általános iskolájában tanuló pajtások igazán elmondhatják, hogy szerencsések. Matók Lajos, az igazgatójuk ugyanis az Országos Meteorológiai Intézet külső munkatársaként rendszeres időközökben közli az Intézet¬tel a legkülönfélébb időjárási adatokat, s hogy ennek a megtisztelő megbízatásának eleget tehessen, a meteorológiához kedvet érző gyerekeket megismerteti annak „rejtelmeivel”. A pajtások már önállóan is leolvashatják a műszerekről azokat az adatokat, amelyek a várható időjárás megállapításának nélkülözhetetlen részei.
Mészáros Szilárd és Pintér Attila meteorológiai munkájába engednek bepillantást. Ok már afféle meteorológus nebulók, akik már azt is tudják, hogy a fölöttük száguldó vagy látszólag egyhelyben álló felhők milyen fajtájúak, melyek például azok, amelyek esőt, havat „hoznak” a földnek. Azt is tudják, hogy miből lesznek a felhők, s azokból hogyan lesz jég, dara, hó, s a szomjazó földeknek és állatoknak eső.
Jó kedvvel és becsülendő alapossággal végzik igazgatójuk irányításával ezt a sok meglepetést, váratlan fordulatokat is tartogató munkát. Ok is részesei a meteorológiai szolgálatnak, amely az év mindegyik percében a Föld ezernyi pontján az embert, a biztonságos közlekedést valamennyiünket szolgálja.
MARTINKÓ KAROLY
0 Megjegyzések